A Váradi szekvencionále fragmentumára az Egyetemi Könyvtár lefejtett, külön tékákban tárolt kottás töredékei közt találtunk rá 2018-ban. A töredéket tartalmazó tasakon föltüntették az eredeti hordozókönyv adatait és jelzetét, így 2022-ben, a leválasztott töredékek hordozókönyvei után kutatva könnyen azonosítani tudtuk az egykori liber tradenst. A szekvencionále-töredékbe a 17. századi meditációs irodalom sokat olvasott jezsuita szerzőjének, Nádasi Jánosnak Cor amoris Dei munkáját kötötték, amely a bécsi Kürner-nyomdában látott napvilágot 1675-ben. A hordozón még láthatók a váradi töredék darabkái, valamint a gerinc kis bevágásai. A töredék liturgikus tartalma a Váradi szekvencionále idegen, csehes jellegéről óvatosan megfogalmazott véleményünket igazolja: a fragmentum egy kizárólag cseh forráskörnyezetben előforduló énektételt, Szent Procopius szekvenciájának kivágatát tartalmazza. A váradi misekódexek kyriale- és szekvencionále-anyagáról bővebben lásd: Czagány Zsuzsa, „Kyriale és szekvencionále: A váradi kódexcsalád két töredékcsoportjának elemzése”. In: Hende Fanni. Kisdi Klára, Korondi Ágnes (szerk.), „Mestereknek gyengyének.” Ünnepi kötet Madas Edit hetvenedik születésnapjára. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, Szent István Társulat, 2020, 443–463.
Czagány Zsuzsa