A töredék egykori hordozókönyvének leírását lásd az MTA Könyvtárának online katalógusa (ALEPH) Régi könyvek – Ritka könyvek (RBK) állományában:
A possessorbejegyzések arról tanúskodnak, hogy a kolligátum egyes köteteit 1711 után kötötték egybe. Nyáry Albert 1874-ben az akkor még a Frankl nevet használó Fraknói Vilmosnak ajándékozta. Az Akadémiai Könyvtárba 1952-ben került a Fraknói által 1892-ben alapított Római Magyar Intézet anyagával együtt (vö. Körmendy Kinga, „Az ún. Zalka Antiphonale töredékei”, Zenetudományi Dolgozatok, szerk. Felföldi László—Lázár Katalin, Budapest, MTA Zenetudományi Intézet, 1988, 33–40, itt 35).
A töredék a Váradi graduáléból származik. A rektón a Szt. Benedek-mise Hodie sanctus pater traktusa első verzusának (Inter discipulorum manus) vége és második verzusának (Deinde manus ad caelum tendens) eleje maradt fönn. A versón folytatódik a traktus a harmadik verzus (Haec dies in qua felix) végével. A szövegek és a dallamok megegyeznek a Bakócz Graduále megfelelő tételeivel (f. 240). A versón a Benedek-traktus után rubrika utal az offertóriumra (Posuisti) és vlsz. a Fidelis servus communióra, bár ez utóbbi csak nagyon halvány feltételezés. Az Annuntiatio BMV mise introitusa (Rorate caeli) és gradualéja (Tollite portas) rubrikázva, majd feltehetőleg a traktus (Ave Maria) kottával.
A Hodie sanctus pater traktus igazi ritkaság, Szendrei is a Bakócz Graduale különleges darabjai közt tartotta számon, amely e gradualén kívül csak a pécsi missaléban fordul elő (Szendrei, Graduale Strigoniense, f. 178v, kiadás I/70). A Cantusindex forrásai közül egyedül CZ-R 418, a břevnovi bencés apátság 12. századi breviáriuma tartalmazza (http://cantusbohemiae.cz/source/11622, f. 28v).
Czagány Zsuzsa