Részletek

Numerus
F566
Műfaj
Antiphonale
Kor
s. 15
Könyvtári lelőhely
Németújvár/Güssing, ferences kolostor könyvtára
Jelzet
12/22
Anyag
pergamen
Mennyiség
1 csonka fólió, nincs lefejtve
Oldal magassága
165 mm (nem teljes)
Oldal szélessége
235 mm (nem teljes)
Oszlopok száma
1
Sorok száma
2 kottasor, 1 szövegsor; az alsó kottasor szövege nem látszik, a fölső kottasor fölötti szöveg rekonstruálható
Kottaszisztéma magassága
45 mm
Írás
gothica textualis
Notáció
cseh notáció
Notáció/megjegyzések
4 vörös vonal, kvadrát custos. Kulcsok nem látszanak.
Hordozó / Szerző, cím
[Petrus Dasypodius, Dictionarium Latino-Germanicum, et vice versa Germanicolatinum … Argentorati, Excudebat Theodosius Rihelius 1537.] Az első négy lap hiányzik.
Hordozó / jelzet
12/22
Possessor
áthúzott possessorbejegyzés az elülső ragasztott előzéken, 1695 (?)
Tartalom
Dominica I Adventus, responsorium primum secundi nocturni
Származás
Várad, székesegyház
Bibliográfia
Szendrei Janka, A magyar középkor hangjegyes forrásai, MTA Zenetudományi Intézet, Budapest, 1981, F 566; Szendrei Janka, „A Zalka Antiphonale provenienciája”, in Zenetudományi Dolgozatok 1988, szerk. Felföldi László—Lázár Katalin (Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1988), 21–32; Körmendy Kinga, „Az ún. Zalka Antiphonale töredékei”, uo., 33–40
Kapcsolódó források

Képek

Leírás

A Váradi („Zalka”) antifonále töredéke.

A németújvári ferences kolostor könyvtára két, feltehetően a késő középkori váradi díszkódexcsaládból származó in situ töredéket őriz a 12/22 és a 10/33 jelzetű könyvek borítójaként. A magyarországi zenetörténeti kutatás mindkettőről hosszú ideje tudott, hiszen kodikológiai és paleográfiai tulajdonságaik alapján Szendrei Janka már 1981-ben joggal sejthette, hogy a váradi Filipec-kódexek – a Zalka-antifonále vagy testvérkódexeinek – töredékeiről van szó (lásd Bibliográfia). A töredékeken fennmaradt liturgikus-zenei anyag azonban olyan kevés, hogy a meghatározására – s ezzel egyúttal az anyakódex műfajának azonosítására – tett kísérletek sokáig eredménytelenek bizonyultak. Míg a 10/33 jelzetű hordozókönyvet borító töredék tartalma továbbra is bizonytalan, s így azt sem tudjuk, a váradi mise-, vagy zsolozsmakódexekből származik-e, a 12/22 kötéseként szolgáló fragmentumot 2022 őszén azonosítani tudtuk. A hordozókönyv Petrus Dasypodius latin-német szótára 1537-es strassburgi kiadásának egy, az elején hiányos példánya. A töredéken azonosított énektétel – egy responzórium – az ádventi officium első vasárnapi matutínumába tartozik, ezzel el is döntve a műfaj kérdését: a fragmentum a Váradi („Zalka”) antifonáléból származik. Az antifonále restaurált csonka korpuszát a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár őrzi, számos töredékével találkozunk azonban magyarországi és határon túli gyűjteményekben is (vö. Czagány Zsuzsa, Antiphonale Varadinense saec. XV, vol. I. Proprium de tempore, vol. II. Proprium de sanctis, vol. III. Tanulmányok / Essays, Musicalia Danubiana 26/1–3, Budapest, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet, 2019).

A németújvári töredék jól illeszkedik a túlnyomórészt ádventi, sőt ádventi első vasárnapi énektételeket tartalmazó modori fragmentumokhoz, amelyekbe a helyi magisztrátus számadáskönyveit kötötték a 17. század 70-es éveiben. A szóban forgó töredék különösen a modori töredékcsoport egyik tagjával áll egészen közeli tartalmi rokonságban: a fragmentumok az ádvent első vasárnapi matutínum Ave Maria responzóriumának egymást követő részeit tartalmazzák, így a két fólió eredetileg minden bizonnyal egymás után következett a Váradi antifonále egykori első kötetének elején.

Czagány Zsuzsa

Tartalom

RISM Folio Tempus Dies Hora Műfaj Incipit Tónus Cantus ID Mel. Num.
A-Gü 12/22 Adventus Dominica I Adventus N2 R1 Ave Maria* 7 006157