Részletek

Numerus
F795
Műfaj
Hymnarium
Kor
s. 14/15
Könyvtári lelőhely
Budapest, Egyetemi Könyvtár, Kézirat- és Ritkaságtár
Jelzet
Fr. l. m. 254
Anyag
pergamen
Mennyiség
csonka bifólió lefejtve
Oldal magassága
273 mm (nem teljes)
Oldal szélessége
423 mm (nem teljes)
Írástükör magassága
220 mm
Írástükör szélessége
163 mm
Oszlopok száma
1 (fóliónként)
Sorok száma
15 szöveg- és 3 kottasor; 12 szöveg- és 4 kottasor
Kottaszisztéma magassága
20–22 mm
Írás
gothica textualis
Notáció
német gótikus notáció (Hufnagelnotáció)
Notáció/megjegyzések
4 fekete vonal, vörös f-vonal; c-kulcs, f-kulcs, custos
Hordozó / Szerző, cím
Geiler von Kaisersberg, Johannes: Navicula sive speculum fatuorum. Argentinae 1510
Hordozó / jelzet
Vet. 10/19
Possessor
Pannonhalma, bencés monostor
Tartalom
himnuszok vízkeresztre, évközi időre, nagyböjt 1. vasárnapjára
Származás
német (ágostonos?)
Bibliográfia
Mezey László, Fragmenta latina codicum in Bibliotheca Universitatis Budapestinensis, Fragmenta Codicum in Bibliothecis Hungariae, I/1, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1983, 209.

Képek

Leírás

A töredéken látható, nagyböjt első vasárnapjához tartozó himnuszbeosztás (V – Audi benigne Conditor, N – Summi Largitor praemii) szövegi szempontból megegyezik a domonkos szokásrendével. Minden bizonnyal ez vezette Mezey Lászlót arra a következtetésre, hogy a töredék domonkos himnáriumból származik (Mezey 1983, 209–210). A Hufnagelschriftet alkalmazó németes metzigót notáció azonban e besorolást erősen kérdésessé teszi. A domonkos források ugyanis kivétel nélkül kvadrát notációval íródtak, valamint meglehetősen pontosan követték a Humbertus de Romanis mester alatt kidolgozott 13. századi rendi liturgiájuk dallamváltozatait. A töredék dallamainak eltérése a központi domonkos változatoktól jelentősebb, nem tulajdonítható pusztán másolói hibának. A zenei szempontú vizsgálat tehát nem erősíti meg Mezey álláspontját. Az anyag megjelenése sokkal inkább egy német egyházmegyés hagyományra utal, azokban viszont általában nem találunk matutínumhimnuszt. Emiatt a helyi (német) ágostonos kanonokok zsolozsmagyakorlatát feltételezhetjük: e kevéssé központosított rend követte annak a liturgikus területnek a rendjét, kottaírási modorát, ahol éppen élt, ám jórészt kitartott a matutínumhimnusz éneklése mellett. Sajnos egyelőre nem került elő olyan kéziratos forrás, amelyik ez utóbbi feltételezést közvetlen bizonyítékkal alátámaszthatná. (Német területről származó németgót, ill. metzi-német gótikus notációt használó ágostonos himnáriumokról van tudomásunk, de azok beosztása egymástól és töredékünkétől is különbözik.)

Szoliva Gábriel

Tartalom

RISM Folio Tempus Dies Hora Műfaj Incipit Tónus Cantus ID Mel. Num.
H-Bu Fr. l. m. 254 1_recto Epiphania Epiphania V? H Hostis Herodes impie (div.) 830364 Hy-013
H-Bu Fr. l. m. 254 1_recto Epiphania Epiphania L? H A Patre Unigenitus 3 830001 Hy-013
H-Bu Fr. l. m. 254 1_verso Epiphania Epiphania L? H A Patre Unigenitus [cont.] 3 830001 Hy-013
H-Bu Fr. l. m. 254 1_verso Tempus per annum Sabbato V H O lux beata Trinitas 8 008358 Hy-005
H-Bu Fr. l. m. 254 1_verso Tempus per annum Sabbato C H Te lucis ante terminum ? 008399 Hy-004
H-Bu Fr. l. m. 254 2_recto Quadragesima Dominica I V? H Audi benigne Conditor 008267 Hy-022
H-Bu Fr. l. m. 254 2_recto Quadragesima Dominica I C H Christe qui lux es 2 830070 Hy-020
H-Bu Fr. l. m. 254 2_verso Quadragesima Dominica I C H Christe qui lux es [cont.] 2 830070 Hy-020
H-Bu Fr. l. m. 254 2_verso Quadragesima Dominica I N H Summi Largitor praemii 2 008398