A töredékek anyakódexe a 13. század második feléből származó, esztergomi hangjelzett breviárium (Breviarium notatum Strigoniense) második kötete (rövidítve BNS II). A kódex teljes egészében töredékes állapotban maradt fenn: döntő hányada (258 töredéke) a zágrábi Metropolitanska knjižnica Zagrebačke nadbiskupije 15–17. századi nyomtatványainak könyvtábláin található, további négy töredéke a budapesti ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár lefejtett fragmentumai között, kettő pedig a zágrábi ferencesek könyvtárában. (Az utóbbiak részletes leírását lásd az F328a, F328b, F1104 számok alatt.) A kódexet a 17. század végén – több más kézirattal együtt – a zágrábi káptalan könyvkötő mestere használta fel alapanyagként, miután Aleksandar Mikulić püspök (1688–1694) elrendelte a káptalani könyvtár nyomtatványainak egységes bekötését.
A zágrábi Érseki Szeminárium (Nadbiskupsko bogoslovno sjemenište) könyvtárában őrzött 25626-os jelzetű kötet előtábláján az apostolok közös zsolozsmájából a laudes, a napközi kishórák és a második vesperás részlete maradt fenn. Az itt látható zenei notációt a BNS II másodnotátora készítette. A háttáblán az egy vértanú zsolozsmájából a napközi kishórák részlete és a harmadik nokturnusban mondható olvasmányok (Szent Jeromos homíliája).
A zágrábi szemináriumi gyűjtemény további töredékei a BNS II anyagából: F1114, F1115, F1116
Szoliva Gábriel OFM