A töredékek anyakódexe a 13. század második feléből származó, esztergomi hangjelzett breviárium (Breviarium notatum Strigoniense) második kötete (rövidítve BNS II). A kódex teljes egészében töredékes állapotban maradt fenn: döntő hányada (258 töredéke) a zágrábi Metropolitanska knjižnica Zagrebačke nadbiskupije 15–17. századi nyomtatványainak könyvtábláin található, további négy töredéke a budapesti ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár lefejtett fragmentumai között, kettő pedig a zágrábi ferencesek könyvtárában. (Az utóbbiak részletes leírását lásd az F328a, F328b, F1104 számok alatt.) A kódexet a 17. század végén – több más kézirattal együtt – a zágrábi káptalan könyvkötő mestere használta fel alapanyagként, miután Aleksandar Mikulić püspök (1688–1694) elrendelte a káptalani könyvtár nyomtatványainak egységes bekötését.
A zágrábi Érseki Szeminárium (Nadbiskupsko bogoslovno sjemenište) könyvtárában őrzött 767-es jelzetű kötet két tábláján Lukács evangélista (okt. 18.), valamint Simon és Júdás Tádé apostolok (okt. 28.) ünnepének matutínumából láthatók részletek.
A zágrábi szemináriumi gyűjtemény további töredékei a BNS II anyagából: F1114, F1115, F1117
Szoliva Gábriel OFM