A Központi Papnevelő Intézet Pálos Könyvtára összesen négy töredéket őriz ugyanabból az egykori, feltehetően csehországi graduáléból: rendszerünkben az F 844, 846, 847 (Fr. l. m. 114, 116, 117) jelölésű fragmentumok származnak még e kódexből. A töredékek csehországi eredetét egyértelműen elárulja jellegzetes, a késő középkori cseh zenei kódexekre jellemző, a szakirodalomban rombikusnak nevezett kottaírásuk. E proveniencia-meghatározást a töredékek liturgikus tartalma, sőt néhány esetben a rajtuk fönnmaradt énektételek jellegzetes dallamváltozatai is megerősítik.
A négy töredékből kettő (F 844, F 845) a graduále commune sanctorum szakaszából, azon belül pedig az apostolok közös énekanyagát összefogó fejezetből őrzött meg összesen 7 tételt. Ezek liturgikus-zenei tartalma Európa-szerte általános, így a graduále eredetének pontosabb meghatározásához nem használhatók. A fönnmaradt énekek egymásutánjából azonban következtethetünk az anyakódex szerkezetére, tartalmi elrendezésének néhány tulajdonságára. Az apostolok vigíliamiséjének offertóriuma és kommúnéja (F 844 rektó) —s a rektó levágott bal széléhez „odaképzelt” in die sancto rubrika — után az ünnepi mise propriumtételei következnek, immár nem műfajonként egyesével ciklusokba foglalva, hanem tömbszerű rendben. Az F 844 egyetlen introitusát (Mihi autem) egy legalább háromtagú, még e töredék verzóján elkezdődő graduálesorozat követi, amely átnyúlik a következő, F 845-ös fragmentumra, s annak verzóján zárul. A Nimis honorati – Constitues eos – In omnem terram graduálehármas számos európai forrásban fordul elő, mind egyesével valamely apostolünnephez rendelve, mind sorozatként az apostolok közös miséjében, a töredékeinkéhez hasonló összeállításban (Vö. cantusindex.org/id/g00002, cantusindex.org/id/g00006, cantusindex.org/id/g00444). A második töredék (F 845) verzójának utolsó sorában lejegyzett Alleluia [Per manus autem apostolorum] eredetileg valószínűleg ugyancsak egy több tételből álló allelujaciklus élén állt.
Hasonlóan két testvértöredékéhez (F 846, F 847), F 845 hordozókönyvét, a wittenbergi teológusprofesszor Friedrich Balduin disputáit tartalmazó 1621-ben megjelent kötetet is a pozsonyi jezsuita kollégium vette számba 1690-ben. Másik tulajdonosi bejegyzése azonban arról tanúskodik, hogy mielőtt a kollégium könyvtárába került volna, a könyv Daniel Schmid birtokában volt. Az F 680 és F 847 töredékek hordozókönyvein bejegyzett Stumpf Jánoshoz hasonlóan Schmid Dániel is evangélikus lelkész volt Pozsonyban, ám Stumpfnál csaknem egy évtizeddel később. 1636-ban Augsburgból érkezett a városba, ahol hamarosan a gyülekezet közkedvelt és elismert szereplője lett. Halála előtt nyolc éven át állt a pozsonyi evangélikus kontubernium élén (vö. Johann Hermann von Melle: Ausführliche Nachricht von dem Leben und Charakter des Doctor Samuel Pomarius […], Erster Theil. Iversen und Comp. Lübeck 1784. 87: „Es hatte das Ministerium in Preßburg, oder, wie es an dem Orte selber heißet, das Contubernium, welches aus 4 Mitgliedern bestand, in der Person Daniel Schmidtens seinen Decanus und Senior verlohren.“ Schmid Dániel életrajzát ld.: zope. lutheran.hu/honlapok/protestans/felvidek/pozsony/lelkeszek/schmidt.). Nevét az F 698 breviáriumtöredékbe kötött altdorfi egyetemi disputákat tartalmazó kötetbe is bejegyezte (lásd az F 698 töredék leírását).
Czagány Zsuzsa