A Központi Papnevelő Intézet Pálos Könyvtárának három töredéke (F 697, 698, 699), valamint az ELTE Egyetemi Könyvtár egy töredéke (F 813) egyazon kódexből, egy 15. századi csehországi hangjelzett breviáriumból származik. A négy összetartozó töredék hordozókönyvei közül kettőben (F 813, F 699) megtaláljuk a pozsonyi jezsuita kollégium 1692-ben kelt tulajdonosi bejegyzését, F 813 hordozókönyvébe ezen kívül Daniel Schmid is beírta magát. Ugyancsak Daniel Schmid nevét találjuk a harmadik töredék (F 698) hordozókönyvében, amely viszont nem tartalmazza a jezsuita tulajdonlásról árulkodó bejegyzést. Daniel Schmidről azonban tudjuk, hogy 1636-tól ugyancsak Pozsonyban működött evangélikus lelkészként, s több, nevével is ellátott könyve maradt fenn mind az Egyetemi, mind a Pálos Könyvtár gyűjteményében (Egyetemi Kvt.: Fr. l. m. 106, ; Pálos Kvt.: Fr. l. m. 17, 79, 115 = F 845, 192). Mind a possessorbejegyzések, mind a borítóként szolgáló töredékek közös anyakódexe arra utal, hogy a könyvek bekötésére Pozsonyban került sor, s a pozsonyi könyvkötő használta föl munkájához a használaton kívül került csehországi kottás breviárium lapjait. Daniel Schmidről bővebben lásd: Czagány Zsuzsa, „Cseh notációs töredékcsaládok a Központi Papnevelő Intézet Pálos Könyvtárában”, Magyar Egyházzene XXV (2021/2022) 1. szám, 77–104; Az egykor a pozsonyi jezsuita kollégium tulajdonában levő hordozókönyvek és az ezek kötéseként fennmaradt kódextöredékek kérdéséhez lásd: Madas Edit, „Adalékok a Központi Szeminárium Pozsonyból származó kódextöredékeinek provenienciájához,” Ars Hungarica, 17(1989), 47-50.
Az F 699 hordozókönyvének kötéséből kikerült makulatúrához (17. századi német nyomtatványok) vö. Mezey László, Fragmenta codicum in Bibliothecis Hungariae I/2. Fragmenta Latina Codicum in Bibliotheca Seminarii Cleri Hungariae Centralis, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989, 103.
Czagány Zsuzsa