A töredéken az úrnapi offícium részletei maradtak fönn. A rektón az Ego sum panis vitae responzórium és verzusa (Ego sum panis vivus) olvasható, mely a különleges, Európa-szerte csupán néhány forrásban – többek között a 13. századi hangjelzett Esztergomi Breviárium függelékében – megőrződött Sapientia aedificavit zsolozsma része volt. Nem biztos ugyanakkor, hogy az eredeti kódex, melyből töredékünk származik, a teljes Sapientia aedificavit ciklust tartalmazta, hiszen néhány forrásban a ciklus egy-egy responzóriuma elegyedett az általánosan elterjedt Sacerdos in aeternum úrnapi offícium tételsorával. Feltételezzük, hogy az eredeti forrás is ez utóbbi zsolozsmát tartalmazta, s a különleges responzórium csupán mintegy idegen testként kapott helyet benne, valószínűleg az utolsó nokturnusban. Ezt erősíti meg a verzó rubrikája, mely a Sacerdos in aeternum megszokott antifónáit sorolja föl zsoltáraikkal (Introibo, Cibavit, Ex altari tuo), a megszövegezésből ítélve (… omnia ut in festo eiusdem) az ünnep nyolcadára szánva azokat. A két úrnapi offíciumról lásd Sanda Anna, „»Sapientia aedificavit«” Egy késő középkori ünnep kodifikációjának és zsolozsmaváltozatainak állomásai”, Zenetudományi Dolgozatok 2015 – 2016, In memoriam Kiss Gábor, szerk. Gilányi Gabriella és Kiss Gábor (Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Zenetudományi Intézet, 2018), 61–85.
Czagány Zsuzsa
Gilányi Gabriella