A Fragmenta latina codicum (lásd a Bibliográfiát) csak piros kottaszisztémáról tesz említést hangjegyek nélkül, valójában azonban az invitatóriumnál halványan hangjegyek is fölfedezhetők. A Clamor meus antifónánál a hangok kiestek. A matutínumban szöveggel kiírt himnusz, illetve kvadrát hangjelzés.
A f. 2 verso felső részén (f. 63v?) a 104. zsoltár (Confitemini Domino et invocate) részlete látszik, amely a monasztikus zsolozsmában a szombati matutínumba illeszkedett. Divízióban énekelték, ezt jelzi az „Et intravit Istrael…” kezdetű vers előtt a „Divisio” rubrika. A f. 1 rectóján (f. 60r) lejegyzett invitatórium-antifóna és az első zsoltárantifóna dallama lényegében megegyezik egy 15. századi augsburgi bencés zsoltárkönyvben (Psalterium OSB, Augsburg, Mon. St. Ulrich & Afra, 1494, f. 87v; München, Bayerische Staatsbibliothek, Clm. 4301) és antifonáléban (Antiphonale OSB, Augsburg, Mon. St. Ulrich & Afra, 1494, f. 137r; München, Bayerische Staatsbibliothek, Clm. 4303, vö. http://cantus.uwaterloo.ca/source/123681) olvashatóval, de a ciszterciek például eltérő dallamváltozatokat és más himnuszt (Aeterne Rex) használtak a zsolozsma e pontján (Psalterium OCist, impr. 1533). A bencés eredet valószínűsíthető.
Gilányi Gabriella, Szoliva Gábriel