A bifólió első és második lapja a halotti zsolozsma két egységének részleteit őrizte meg. Az első fólió a szabályos, három nokturnusba rendezett officium defunctorum első nokturnusának invitatóriumát (a teljesen kiírt és kikottázott Venite exsultemus zsoltárt feltehetően a Circumdederunt me antifóna keretezte), antifónáit (recto) és első responzóriumát (verso) tartalmazza, a második fólió azonban már a zsolozsma második egységének tételeit rögzíti. E második egység – egy rendszerint kilenc responzóriumból álló sorozat (Credo quod Redemptor kezdőtétellel) – a középkori közép-európai források többségében „alia historia” vagy „vigiliae mortuorum minores” megnevezéssel jelenik meg. A számfölötti responzóriumokat minden bizonnyal több napra elosztva énekelték az adott alkalomnak és a mindenkori igényeknek megfelelően. A töredékünk második fólióján fennmaradt – kotta nélkül lejegyzett – tételek-tételfoszlányok alapján a Credo quod Redemptor-ciklust annak negyedik responzóriumától (Heu mihi Domine) az utolsóig (Libera me Domine de morte) rekonstruálhatjuk.
A töredéken olvasható Conditor alme siderum és a Verbum supernum prodiens a Patre himnuszok dallamai a tipikus magyar (esztergomi) dallamválasztást tükrözik (vö. Szoliva Gábriel ed., Psalterium Strigoniense Venetiis 1523, f. 108v, Musicalia Danubiana 25, MTA BTK ZTI 2015). A Te lucis ante terminum közlése azonban nem szokványos az ádventi himnuszok között. Magyarországon a pálos karkönyvekben fordul elő, hogy ádventhez írják a kompletórium anyagát (és benne a szóban forgó himnuszt), hiszen e hóra náluk az év nagy részében invariáns, és így a karkönyvek elejére kívánkozott (vö. Remetei pálos antifonále, Zagreb, Metropolitanska knižnica, MR 8 pp. 2–3; Breviarium Paulinum impr. Venetiis, 1540, ff. 69v, 86r–87r). A Te lucis hangzott az év szinte minden napján (kivételt csak karácsony és a nagyböjti idő jelentett), legfeljebb az ad notam-ot igazították az időszaki ünnepekhez. A több dallamra szánt himnuszok szövegét – ahogy a töredéken is látható – nem volt szokás hangjelzéssel ellátni.
A Verbum supernum himnusz rubrikája „ad nocturnum”, azaz a matutínumban énekelték. A magyar dallamhagyományt közlő himnáriumok között ez csak a pálosok köréből ismert, Esztergom, Kalocsa-Bács és függő egyházmegyéik ugyanezt a himnuszt a kompletóriumban énekelték.
Mindezek alapján a töredék pálos eredete erősen valószínűsíthető.
Az F 726-os töredék két fóliója közé beilleszthető az ugyanabból a psalteriumból származó F 725-ös és F 724-es töredék, amely a halotti offícium második és harmadik nokturnusának részleteit tartotta fönn. A két töredék majdnem pontosan egymáshoz illeszthető: az F 725-ös töredék versóján elkezdődő Sitivit anima mea antifóna az F 724-es töredék rectóján folytatódik.
Czagány Zsuzsa, Szoliva Gábriel