A fólió három hangjelzett (Ave maris stella, Christe sanctorum, Christe Redemptor omnium) és egy szöveges himnusz (Tibi Christe splendor Patris) töredékeit tartalmazza.
Notációja kiérlelt metzigót-magyar keveréknotáció. A kötötten írt scandicusok és az összetételben is kivétel nélkül kettős punctummal induló climacusok pálos notátort sejtetnek. Ugyancsak pálos eredetre utal, hogy az arányosabb kottakép kedvéért a notátor a punctumokat egy vastagabbra (3 mm), míg az összetételeket vékonyabbra (2 mm) vágott tollal írta. Az összetételek finom formái összefolytak volna, ha azokhoz is a vastagabb tollat használja, míg a punctumok kevésbé markáns nyomot hagytak volna a vékonyabbal írva. Az ilyesféle kottakép létrehozása kétfázisú munkát feltételez: a megvonalazott és szöveggel ellátott pergamenlapra a notátor először a punctumokat írta le, majd tollat cserélve pótolta az összetettebb neumákat. Mivel a bemártott tollból fokozatosan fogyó tinta egyre halványabb színárnyalatot eredményezett, és az írásfolyamat más-más pontján kerültek egymás mellé a kottaelemek a pergamenlapon, a töredéken számos helyen eltér a vékonyabb vonalú neumák színe a punctumokétól. E kétfázisú lejegyzés egyes középkori pálos kézirataink jellemző tulajdonsága (vö. Częstochowai pálos kantuále, Częstochowa, Biblioteka Jasnogórska, R. 583 (I–215); Lepoglavai pálos processzionále borítója, Zagreb, Nacionalna i sveučilišna knjižnica, R 3612 stb.), és a rendhez nem kötődő magyar forrásban még nem azonosítottuk.
A kottás himnuszok minden versszaka notált, és mivel ezt nem indokolja szövegi szabálytalanság (pl. szótagszám-eltérés), emiatt a töredéket egykor tartalmazó teljes himnárium végig kottázott lehetett. E himnárium-típus használata szintén a pálos szerzetesekre jellemző a középkori magyar hagyományon belül.
Szoliva Gábriel