A könyvtári dokumentációban tárolt restaurálási adatlap szerint a hordozókönyvet 2005-ben restaurálták, ekkor kapta mai barna bőrkötését. Az egykor borítóként szolgáló kódexlap akkor már nem volt rajta, nyilván sokkal korábban fejtették le a könyvtestről, a restaurálás idején pedig már elveszettnek gondolták. A Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport 2021-ben azonosította a lefejtett, külön dobozban tárolt fragmentum egykori hordozóját.
Az őrzőkönyv Petrus Ramus francia humanista, teológus és matematikus (1515–1572) két, matematikai-geometriai tárgyú, 1569-ben Bázelben megjelent munkáját fogja egybe. A gazdagon illusztrált műveket tankönyvként használták a 16. század végétől, s a 17. századi protestáns egyetemeken is nagy népszerűségnek örvendtek. Erről tanúskodik a Scholarum mathematicarum jelen példányának számos lapszéli bejegyzése, kommentárja is, amely feltehetően a könyv első használójától származik. A használó nagy valószínűséggel azonos azzal a Johannes Praetorius Joachimicus-szal, aki nemcsak a margókat, de a kötet utolsó lapját is kitöltötte kéziratos jegyzeteivel, s a lap alján meg is nevezte magát: Joh. Praetorius Joachimicus scribebat Witebergae die VI Mensis viii.bris An. 1574. Johannes Praetorius (1537–1616) valóban a wittenbergi egyetem matematikaprofesszora volt 1571-től öt éven keresztül. A kortársai által nagyra tartott, nemcsak matematikával, de csillagászattal, kronológiával is foglalkozó, geometriai eszközök összeállításával kísérletező tudós wittenbergi működése után az 1575-ben Nürnbergből alapított, majd 1578-ban akadémiai rangra emelt altdorfi gimnáziumban tanított. (vö. Siegmund Günther, „Praetorius, Johannes“ c. szócikk, in: Allgemeine Deutsche Biographie, kiad. Historische Kommission bei der Bayerischen Akademie der Wissenschaften, Band 26 (1888), 519–520, digitális szövegkiadását lásd: Wikisource, URL: https://de.wikisource.org/w/index.php?title=ADB:Praetorius,_Johannes_(Mathematiker)&oldid=-)
Többek szerint nevéhez fűződik a topográfiai méréseknél használatos mérőasztal (Mensula Praetoriana) megszerkesztése is. A nagyszámú jegyzetből ítélve Praetorius alaposan ismerhette Ramus munkásságát, s a könyveiből nyert tudást bizonyára nemcsak egyetemi tanítása során, de későbbi tudományos életében is hasznosította.
Hogy a Ramus-könyvek meddig voltak Praetorius tulajdonában, nem tudjuk. Pusztán a kodikológiai adatok alapján abban sem lehetnénk biztosak, vajon mindkét kötetet birtokolta-e, vagy csupán az egyiket, hiszen csak a Scholarum Mathematicarum-hoz fűzött jegyzeteket, s nevét is csak ebbe írta be. S ha mindkettő az övé volt, vajon ő köttette be a könyveket? A kódexlapból készített borító is ekkor került volna rájuk? S végül: magával vitte-e könyvét/könyveit Wittenbergből új működési helyére, Altdorfba, vagy Wittenbergben hagyta?
Csupán azt tudjuk bizonyosan, hogy a kolofon bejegyzése után 64 évvel a könyv a nagyszombati jezsuita kollégiumba került. Az első kolligátum címlapján fönnmaradt bejegyzés szerint az őrzőkönyvet 1638-ban jegyezték be a kollégium könyvtárának katalógusába, M 148-as jelzettel.
Kérdéseink megválaszolásához a kolligátum bekötéséhez fölhasznált kódexlap nyújthat segítséget. A töredékesen fönnmaradt pergamen bifólió egy 14. századi kottás misszále töredéke. Liturgikus tartalma nem ad támpontot az anyakódex eredetére nézve, hiszen a megőrződött nagyheti és pünkösd heti miseszöveg- és énektételek Európa-szerte egységes rendet követnek. Kottaírásának közeli rokonait azonban a Rajnától keletre eső német nyelvterület szász központjainak hangjelzett liturgikus forrásaiban találjuk (vö. Leipzig, Universitätsbibliothek, MS Thomas 391: https://digital.ub.uni-leipzig.de/mirador/index.php). Ebből következően úgy gondoljuk, a bekötésre a könyv feltehetően első, 16. század végi használati helyén, a wittenbergi egyetem vonzáskörében került sor. Az ottani könyvkötő minden bizonnyal egy, a térség valamely egyházához tartozó misekódex lapját használta föl az új könyv bekötéséhez. A közvetett adatok tehát arra utalnak, hogy a két Ramus-kötetet Johannes Praetorius köttette be wittenbergi egyetemi működése idején.
Czagány Zsuzsa