Részletek

Numerus
F704
Műfaj
Hymnarium
Kor
s. 14/15
Könyvtári lelőhely
Budapest, Egyetemi Könyvtár, Kézirat- és Ritkaságtár
Jelzet
RMK II 53 (hordozó)
Anyag
pergamen
Mennyiség
1 csonka fólió lefejtve
Oldal magassága
257 mm (nem teljes)
Oldal szélessége
180 mm (nem teljes)
Írástükör szélessége
167 (nem teljes)
Oszlopok száma
2
Sorok száma
9 kotta-szövegsor egy oszlopban
Oszlopok szélessége
87 mm
Kottaszisztéma magassága
15 mm
Notáció
metzi-német gótikus notáció
Notáció/megjegyzések
4 vörös vonal, c-kulcs, f-kulcs, g-kulcs, nincs custos
Hordozó 2.
RMK II 53
Possessor
Andreae Zatko Ribensis 1619; Collegii Societatis Jesu Tirnavi catalogo inscriptus 1632
Tartalom
Epiphania
Származás
magyarországi
Bibliográfia
Knapp Éva, „A budapesti Egyetemi Könyvtár 1635 előtti ősállományának negyven új kötete,” in Librum evolvo. Eszme- és könyvtörténeti tanulmányok a XVI–XX. századból, (Budapest: Reciti, 2017), 225–254 (236)

Képek

Leírás

A hordozókönyv a kolozsvári születésű, de élete nagy részét Pozsonyban töltő Balásfi Tamás, Pázmány Péter kedvelt papja, (többek között váci és pécsi) püspöke, szenvedélyes hitvitázója névtelenül kiadott írását tartalmazza. Knapp Éva 2017-ben megjelent, az Egyetemi Könyvtár 1635 előtti állománya negyven új kötetét jegyzékbe foglaló tanulmányában arra figyelmeztet, hogy a könyvet a 20. század második felében restaurálták, a róla lefejtett kódextöredék azonban nem azonosítható (vö. Knapp Éva, „A budapesti Egyetemi Könyvtár 1635 előtti ősállományának negyven új kötete,” in Librum evolvo. Eszme- és könyvtörténeti tanulmányok a XVI–XX. századból, Budapest: Reciti, 2017, 225–254, itt: 236). Kutatócsoportunk a fragmentumot 2018 decemberében azonosította az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában külön dobozokban tárolt lefejtett töredékanyagban.

A forrásokban többnyire himnuszként rubrikázott, műfaját tekintve azonban responzóriumtropusként megjelenő Quem non praevalent tételt a Cantus Index német, ill. osztrák forrásokból mutatja ki (Klosterneuburg, Gottschalk-antifonále) a vízkereszti matutínum végén és a 2. vesperásban, de tudjuk azt is, hogy Esztergomban a vízkereszti completoriumban a Hostis Herodes himnusz divíziója (Ibant magi) mellett alkalmazták (lásd Szoliva Gábriel ed., Psalterium Strigoniense Venetiis 1523. Musicalia Danubiana 25, MTA BTK ZTI 2015, f. 112r; a himnuszról bővebben ld. uo., 53). A magyar hagyományban teljes kottázott változata csak Zágrábból ismert, annak dallama nagyon közel áll e töredékéhez. Ld. Zagreb, Metropolitanska knjižnica, MR 21, f. 9v–10r (új foliálás!); valamint ugyanitt MR 4 p. 9–11. A zágrábi változatok a klosterneuburgi variánshoz is közelítenek. Vö. Debra Lacoste, The identification of Quem non praevalent in Klosterneuburg, Augustiner-Chorrenstift –Bibliothek, 1013. In: De musica disserenda 2013, 157-173.

Az A Patre Unigenitus himnusz dallamválasztása lényeges. Esztergomban nem énekelték, kottás forrása egyelőre Zágrábból ismert, ott az A solis ortus dallamon hangzott. A töredéken látható ad notam azonban a De Patre Verbum prodiens kezdetű János-himnusz egyedi magyar (esztergomi) dallamával egyezik meg (Ld. Szendrei, A himnuszok dallamválasztása jellemző a liturgiákra, Magyar Egyházzene 4 (1996/97), 307–314, különösen 310; vö. Psalterium Strigoniense Venetiis 1523, f. 112r.) A dallamválasztást egyébként indokolhatta a két himnusz szövegincipitjének hasonló volta (A Patre… De Patre…). Mindebből arra következtethetünk, hogy a töredék magyar vonatkozású.

Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella, Szoliva Gábriel

Tartalom

RISM Folio Tempus Dies Hora Műfaj Incipit Tónus Cantus ID Mel. Num.
H-Bu RMK II. 53 recto Epiphania Epiphania H Hostis Herodes 830364 Hy-013
H-Bu RMK II. 53 recto Epiphania Epiphania H A Patre unigenitus* 830001 Hy-013
H-Bu RMK II. 53 recto Epiphania Epiphania Trop Quem non praevalent* 2 006892Pza Hy-015
H-Bu RMK II. 53 verso Epiphania Epiphania Trop Quem non praevalent* (cont.) 2 006892Pza Hy-015