A hordozókönyv a kolozsvári születésű, de élete nagy részét Pozsonyban töltő Balásfi Tamás, Pázmány Péter kedvelt papja, (többek között váci és pécsi) püspöke, szenvedélyes hitvitázója névtelenül kiadott írását tartalmazza. Knapp Éva 2017-ben megjelent, az Egyetemi Könyvtár 1635 előtti állománya negyven új kötetét jegyzékbe foglaló tanulmányában arra figyelmeztet, hogy a könyvet a 20. század második felében restaurálták, a róla lefejtett kódextöredék azonban nem azonosítható (vö. Knapp Éva, „A budapesti Egyetemi Könyvtár 1635 előtti ősállományának negyven új kötete,” in Librum evolvo. Eszme- és könyvtörténeti tanulmányok a XVI–XX. századból, Budapest: Reciti, 2017, 225–254, itt: 236). Kutatócsoportunk a fragmentumot 2018 decemberében azonosította az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában külön dobozokban tárolt lefejtett töredékanyagban.
A forrásokban többnyire himnuszként rubrikázott, műfaját tekintve azonban responzóriumtropusként megjelenő Quem non praevalent tételt a Cantus Index német, ill. osztrák forrásokból mutatja ki (Klosterneuburg, Gottschalk-antifonále) a vízkereszti matutínum végén és a 2. vesperásban, de tudjuk azt is, hogy Esztergomban a vízkereszti completoriumban a Hostis Herodes himnusz divíziója (Ibant magi) mellett alkalmazták (lásd Szoliva Gábriel ed., Psalterium Strigoniense Venetiis 1523. Musicalia Danubiana 25, MTA BTK ZTI 2015, f. 112r; a himnuszról bővebben ld. uo., 53). A magyar hagyományban teljes kottázott változata csak Zágrábból ismert, annak dallama nagyon közel áll e töredékéhez. Ld. Zagreb, Metropolitanska knjižnica, MR 21, f. 9v–10r (új foliálás!); valamint ugyanitt MR 4 p. 9–11. A zágrábi változatok a klosterneuburgi variánshoz is közelítenek. Vö. Debra Lacoste, The identification of Quem non praevalent in Klosterneuburg, Augustiner-Chorherrenstift –Bibliothek, 1013. In: De musica disserenda 2013, 157-173.
Az A Patre Unigenitus himnusz dallamválasztása lényeges. Esztergomban nem énekelték, kottás forrása egyelőre Zágrábból ismert, ott az A solis ortus dallamon hangzott. A töredéken látható ad notam azonban a De Patre Verbum prodiens kezdetű János-himnusz egyedi magyar (esztergomi) dallamával egyezik meg (Ld. Szendrei Janka, „A himnuszok dallamválasztása jellemző a liturgiákra”, Magyar Egyházzene 4 (1996/97), 307–314, különösen 310; vö. Psalterium Strigoniense Venetiis 1523, f. 112r.) A dallamválasztást egyébként indokolhatta a két himnusz szövegincipitjének hasonló volta (A Patre… De Patre…). Mindebből arra következtethetünk, hogy a töredék magyar vonatkozású.
Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella, Szoliva Gábriel