A hordozókötet leírása elérhető a könyvtár online katalógusában.
A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Könyvtára őrzi a Ráday-család hajdani péceli könyvtárát. A gyűjtemény megalapozója Ráday Pál (1677–1733) elsősorban a hazai nyomdák termésével kívánta bővíteni a családi könyvtárat, fia Ráday Gedeon (1713–1792) apja gyűjtését is folytatva a nemzetközi, főként protestáns könyvpiac iránt is nagy érdeklődést mutatott. Az ő gyűjtése lehet a Ráday Könyvtárban ma is megtalálható 22+1 kötetes Luther-összkiadás, amely Johann Heinrich Zedler lipcsei nyomdájában jelent meg 1728 és 1740 között.
A sorozat Lipcséből Abraham Christoph Thiele műtárgykereskedő révén juthatott Pécelre, aki folyamatos levelezésben állt Ráday Gedeonnal, és naprakészen tartotta a grófot a Lipcse-környéki könyvárverésekről és újonnan megjelent kiadványokról. Zedler Luther-összkiadása használatlan példányokkal, de újrahasznosított 16. századi kottás kódexlapokba kötve érkezett Pécelre. Két Zedler-kötet került egy-egy kötésbe, így összesen 13 bifóliónyi anyagot őriz a gyűjtemény a sorozaton. Az első hét kötet borítása ugyanabból a graduáléból származik, de nem minden bifólió alkot összefüggő töredéket.
Az első kötet a húsvét utáni ötödik vasárnap anyagát és a mennybemenetel előtti keresztjáró napok anyagát őrizte meg. Az Alleluia Christus resurgens utolsó hangjai olvashatók az első borító tetején, majd rubrika írja elő a húsvéti szekvencia Agnus redemit oves sorpártól való éneklését. Ugyanezen az oldalon kezdődik a Benedicite gentes Dominum Deum nostrum offertórium, amely a képet tükrözve valamelyest olvasható verzón folytatódik, itt a vasárnap anyaga a Cantate Domino alleluia kommúnióval zárul. Az offertórium és kommúnió Európa-szerte ismert tételek ezen a helyen, az Alleluia Christus resurgens a húsvét utáni ötödik vasárnapon azonban csak francia forrásokban fordul elő következetesen, melyek egy Sens-i forrás kivételével Párizshoz köthetők (P-Ln Iluminado 084, 118v; F-Pn Ms 806, 169v; F-Pn Lat. 00859A, 131v; F-Pn Lat. 830, 146v; F-Pn Lat. 12584, 174v). Két misszále, a Bibliothèque national de France-ban Lat. 1112 jelzet alatt őrzött 13. századi kéziratos, és az 1481-ben Jean Du Pré által nyomtatott az alleluiát követő Agnus redemit oves rubrikát is tartalmazza (F-Pn Lat. 1112, 117v; Missale Parisiense, 1481, 093r). A párizsi eredetnek nem mondanak ellent az általános elterjedésű rogációs tételek sem, amelyek a bifólió másik felén olvashatók (Exaudivit de templo sancto suo introitus, Alleluia Confitemini Domino, Confitebor Domino nimis in ore meo offertórium). A Luther-összkiadás első kötetén fennmaradt töredékhez szorosan kapcsolódik a második kötet anyaga (F 949), amely a liturgikus anyag közvetlen előzményeit őrizte meg, valamint a hetedik kötet borítása (F 947), amely a keresztjáró napok és a mennybemenetel tételeivel folytatja a sort.
Göbölösné Gaál Eszter