Az Erdélyi Udvari Kancellária 1695 és 1700 között összeállított leveleskönyvén két kottás fragmentum maradt fönn. A töredékek anyakódexei nem magyarországi és egész biztosan nem erdélyi eredetűek. Zenei-paleográfiai és tartalmi jellemzőik alapján a gerincet erősítő 15. századi kyriále-csíkot (F 942) egyértelműen egy csehországi graduáléból, a nagyobbik, palliumként szolgáló fragmentumot (F 943) pedig csaknem biztosan egy délnémet (feltehetően passaui) antifonáléból hasították ki. A két töredék együttes fölhasználására nagy valószínűséggel Bécsben, a Kancellária székhelyén került sor.
A töredékeket 2021-ben az MTA Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport megbízásából az Országos Levéltár laboratóriumában lefejtették és restaurálták.
Az F 942 töredék rektóján egy Kyrie-, versóján egy Gloria-dallam részlete maradt fönn. Mindkét dallam az ordináriumtételek európai alapkészletéhez tartozik – a dallamkatalógusokban a 132., illetve 5. számot viselik –, s a forrásokban rendszerint egymást követően, egy misén belül fordulnak elő (vö. Margareta Landwehr-Melnicki, Das einstimmige Kyrie des lateinischen Mittelalters, Regensburg, 1955, 108; Detlev Bosse, Untersuchung einstimmiger mittelalterlicher Melodien zum „Gloria in excelsis Deo”, Regensburg, 1955, 85; Kiss Gábor, Ordinariums-Gesänge in Mitteleuropa. Repertoire-Übersicht und Melodienkatalog. Monumenta Monodica Medii Aevi Subsidia Band VI, Bärenreiter: Kassel, Basel etc., 2009, 177, 185). A közép-európai térség cseh és lengyel kódexeiben a tételpárosítás csaknem kivétel nélkül Mária-misékhez kapcsolódik: ezt erősíti meg a töredékünkön is olvasható minus de Beata Virgine rubrika. Magyarországi forrásokban a 132. Kyrie ritkán, jellemzően a peremvidéki forrásokban jelenik meg (pl. Kassai graduále, Ulászló graduále, vö. Kiss, Ordinariums-Gesänge, 69/táblázat). A központi esztergomi hagyományt képviselő misszálék és graduálék ehelyett a dallam egy sajátos variánsát tartalmazzák (nr. 137), amelynek liturgikus funkciója is különbözik európai megfelelőjétől: Mária-ünnepek helyett az évközi vasárnapokra írják elő, amint arról a dominicalis, domincale in estate rubrikák tanúskodnak (vö. Kiss, Ordinariums-Gesänge, 37-38, 69.). A Kyrie-dallamhoz számos cseh forrásban a Genitor sancte trópus kapcsolódott, melynek a fődallam szakaszai közé ékelődő sorai a jellegzetes „Marieleyson” formulával zárultak. (vö. pl. Kuttenbergi Kancionále, Wien, ÖNB 15501, p. 35–37.) E záradék töredékünk első sorában is fennmaradt, mely után a Genitor sancte trópus negyedik, Qui extas trinus sed Deus unus / rex glorie assis pius szakasza olvasható.
Töredékünk anyakódexének cseh provenienciáját így nemcsak a jellegzetes kottaírás, de a fönnmaradt liturgikus és zenei tartalom is megerősíti.
Czagány Zsuzsa