A hordozó leírását lásd az alábbi katalógusban:
Móró Mária Anna, A Pécsi Egyetemi Könyvtárban őrzött Klimo Könyvtár katalógusa (Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001), A417, 29. old. Online: https://digitalia.lib.pte.hu/hu/a_pecsi_egyetemi_konyvtarban_orzott_klimo_konyvtar_katalogusa-5411#page/30/
A töredék a virágvasárnapi passió egy részét őrizte meg az „Éli” („Eloi”)-dallam kottával ellátott változatával. A „Heli Heli … quod est interpretatum Deus meus Deus meus ut quid dereliquisti me” szakaszt a középkorban szokás volt nem kottás misszálékba is kottával – akár utólag, lapszélen – bejegyezni. (pl. Missale Traiectense. Utrecht, Universiteitsbibliotheek, Museum Catharijneconvent, Utrecht ABM h 62, online: https://utrechtuniversity.on.worldcat.org/search?queryString=au%3D%22Rijksmuseum%20Het%20Catharijneconvent.%22%20AND%20au%3D%22MCC%20ABM%20h62%22&clusterResults=true&groupVariantRecords=false
Feltételezhetjük, hogy töredékünk anyakódexe is ilyen misszále volt, hiszen, amint azt a második kolumna elárulja, a passió kotta nélkül, csak szöveggel folytatódott.
Ha hihetünk a hordozókönyv első lapján fönnmaradt tulajdonosi bejegyzésnek, a könyvet Fülöp rajnai választófejedelem (comes palatinus) vásárolta Kölnben 1531 januárjában, és mindjárt be is köttette. Ez viszont azt jelenti, hogy a kötésnél fölhasznált fragmentum nagy valószínűséggel egy Rajna-vidéki kódexből származott. A kvadrát kottaírás ugyanakkor kizárja a térség egyházmegyés használatú forrásait, valószínűsíti viszont az anyakódex szerzetesi eredetét.
Czagány Zsuzsa