A Központi Papnevelő Intézet Pálos Könyvtára összesen négy töredéket őriz ugyanabból az egykori, feltehetően csehországi graduáléból: rendszerünkben az F 844, 845, 846 (Fr. l. m. 114, 115, 116) jelölésű fragmentumok származnak még e kódexből. A töredékek csehországi eredetét egyértelműen elárulja jellegzetes, a késő középkori cseh zenei kódexekre jellemző, a szakirodalomban rombikusnak nevezett kottaírásuk. E proveniencia-meghatározást a töredékek liturgikus tartalma, sőt néhány esetben a rajtuk fönnmaradt énektételek jellegzetes dallamváltozatai is megerősítik.
Az F 844 és 845 fragmentumok (leírásukat lásd ott) az anyakódex commune apostolorum szakaszából őriztek meg énektételeket.
A töredékcsalád másik két tagja (F 846, F 847) az egykori graduále szekvencionálerészéből maradt fönn. Az első töredék a karácsonyi Natus ante saecula és a Szent István első vértanú Hanc concordi famulatu szekvenciáinak torzóit őrizte meg. A második töredék elmosódott soraiban János apostol késő középkori, feltehetően a 12. században Salzburg térségében keletkezett s a közép-európai térségben népszerűvé vált Verbum Dei Deo natum szekvenciájának 7. és 8., illetve 10. és 11. sorpárját ismerhetjük föl (vö. Kovács Andrea: Szekvenciák a középkori Magyarországon. Repertoár, tradíciók, dallamok. Musica Sacra Hungarica 2. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Egyházzenei Kutatócsoport, Budapest 2017. 237–240).
Az anyakódex eredetének megerősítéséhez a dallamokat is segítségül tudjuk hívni: a fragmentumon a szekvencia c-re írt tritus-transzpozícióban jelenik meg, éppen úgy, amint azt a darabot tartalmazó nagyszámú cseh forrásban is látjuk. A cseh provenienciát igazoló érvek mellett végül a tételek feltételezhető liturgikus funkcióját is fölsorakoztathatjuk: a két töredéken fennmaradt három szekvencia a szerkönyvekben karácsony, Szent István első vértanú és Szent János apostol ünnepi miséinek tételei közt szerepel. A Verbum Dei János-szekvencia többnyire (így pl. a magyar forrásokban) a szent május 6-i ünnepén (Ioannes ante portam Latinam) kerül sorra. A cseh források jelentős részében azonban a karácsonyi oktávába eső december 27-i ünnep miséjének része, olykor közvetlenül a karácsonyi Natus ante saecula és az istváni Hanc concordi famulatu szekvenciák után lejegyezve. Ld. a CHOBOL (Codicologica et Hymnologica Bohemica Liturgica: hymnologica.cz/se quences) weboldal online adatbázisának következő forrásait: CZ-Pn XVI A 10 (prágai misszále, f. 370v–371v); CZ-Pn XIII B 2 (cseh graduále, p. 238–242); CZ-Olu M III 6 (olmützi misszále, f. 326r–327v); CZ-Pu XIII F 30 (cseh szekvencionále, f. 16r–8v); CZ-Pu XXIII A 1 (cseh, „Lobkovicz” graduále, f. 339r–345v). Valamennyi forrás digitális hasonmása elérhető a manuscriptorium. com/ weboldalon. Nagyon valószínű, hogy ennek a cseh forrásokra jellemző tételrendnek a nyomait őrzi két töredékünk is. Ebből arra is következtethetünk, hogy az eredeti fóliók ugyan nem közvetlenül egymás mellett, de egymáshoz igen közel helyezkedtek el az anyakódexben: A Hanc concordi és a Verbum Dei szekvenciák hossza, valamint a fóliók rekonstruálható mérete alapján a két töredék között egy fólió lehetett.
A töredék hordozókönyve – hasonlóan testvértöredékeinek hordozókönyveihez – a pozsonyi jezsuita kollégium könyvtárának katalógusában szerepel 1694-es évszámmal. A benne szereplő tulajdonosi bejegyzés szerint a kötetet Johannes Stumpf vásárolta 1627-ben Pozsonyban. Az evangélikus teológus Stumpf János 1623-ban érkezett a csehországi (morvaországi) Znaymból (ma Znojmo Csehországban) Pozsonyba a városi tanács meghívására, hogy elfoglalja a tanács által fölkínált első lelkészi hivatalt. A tisztséget 1632-ig, haláláig töltötte be (vö. Schrödl József: A pozsonyi ág. hitv. ev. egyházközség története. Pozsony 1906. Online: zope. lutheran.hu/honlapok/protestans/felvidek/pozsony/lelkeszek; Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, „Pozsony vármegyei ev. egyházmegye“ szócikk. Budapest 1977. 2265; digitális kiadás: Debrecen 2005. 485, online: users.atw.hu/csutortoki/zovanyijenoprotestansegyhaztortenetilexikon.pdf). Figyelemreméltó, hogy Stumpf János birtokolta azt a kötetet is, amelyet egy másik csehországi kódex töredékes lapjába kötöttek (rendszerünkben F 680), amelyet azonban az ezen szereplő posszesszorbejegyzés és évszám tanúsága szerint még 1617-ben Znaymban vásárolt (vö. az F680 fragmentum leírását).
Czagány Zsuzsa