Részletek

Numerus
F680
Műfaj
Antiphonale
Kor
s. 15/2
Könyvtári lelőhely
Budapest, Központi Papnevelő Intézet Pálos Könyvtára
Jelzet
Fr. l. m. 92
Anyag
pergamen
Mennyiség
1 csonka fólió lefejtve
Oldal magassága
446 mm (nem teljes)
Oldal szélessége
251 mm (nem teljes)
Írástükör magassága
380 mm (nem teljes)
Írástükör szélessége
201 (nem teljes)
Oszlopok száma
1
Sorok száma
10 szövegsor, 10 kottasor
Kottaszisztéma magassága
20 mm
Írás
gothica textualis
Notáció
cseh notáció
Notáció/megjegyzések
4 vörös vonal, C-kulcs, kvadrát custos
Hordozó / Szerző, cím
Bidembach, Felix: Consiliorum theologicorum decas I et II … Tübingen 1605. — Coll. 6: Bidembach, Felix: op. cit. decas VIII. Franckfurt am Main 1612
Hordozó / jelzet
BBd 12 (1—6)
Possessor
Johannes Stumpfius emebat Znoymae Moravorum 19. Febr. anno 1617. – Collegii Societatis Jesu Posonij as S. Salvatorem 1690.
Tartalom
Martha
Származás
csehországi
Bibliográfia
Mezey László, Fragmenta codicum in Bibliothecis Hungariae I/2. Fragmenta Latina Codicum in Bibliotheca Seminarii Cleri Hungariae Centralis, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989, 88; Czagány Zsuzsa, „Cseh notációs töredékcsaládok a Központi Papnevelő Intézet Pálos Könyvtárában”, Magyar Egyházzene XXV (2021/2022) 1. szám, 77–104
Kapcsolódó források

Képek

Leírás

Makulatúra: septem epistolae Germanicae et Polonicae: detruncatae, probabiliter ab episcopo Johanne Trebirensi scriptae 1586–1588 missae; duo ex Austerliz, una ex Poznanie.

A jellegzetes cseh kottaírással készült, ugyanabból a kódexből származó három antifonále-töredék (F 679, 680, 682) Szent Márta, Krisztus vendéglátója (hospita Christi) verses zsolozsmájából őrzött meg részleteket. A három csonka fólió közül kettő az anyakódexben közvetlenül egymás után következett: a laudes ötödik antifónája (Iesus coram populo) a F 680 verzóján kezdődik, és a F 682 rektóján fejeződik be. A harmadik töredéken (F 679) a história kezdőtétele (Iucundetur in hoc solemnio) olvasható. A Márta tiszteletére írt Iucundetur-históriát kizárólag cseh forrásokból ismerjük. Márta liturgikus tisztelete Csehországban a 14. század 30-as éveiben terjedt el, az akkori püspök Jan z Dražic kezdeményezésére. A püspök 1318-tól 1329-ig száműzetésben volt XXII. János pápa avignoni udvarában, s feltehetően ott ismerkedett meg a Dél-Franciaországban virágzó Márta-kultusszal. Hazatérése után a kultusz Csehországban is fellángolt, s a hospita Christi tiszteletét saját zsolozsma-éneksorozattal koronázták meg. (Vö. Zsuzsa Czagány, Historia de sancta Martha Hospita Christi redactio Bohemica. Ein spätmittelalterliches Reimoffizium in seiner böhmischen Überlieferung. Wissenschaftliche Abhandlungen, series HISTORIAE 65/9, The Institution of Mediaeval Music, Ottawa, 2004).  Az éneksorozat nagy valószínűséggel csehországi szerző műve: szövegei ugyan szélesebb körben is elterjedtek, dallamai azonban kizárólag cseh kódexekben maradtak fönn. Három töredékünk is ezeket a „cseh” dallamokat őrzi. A kottaírás mellett így a fragmentumok tartalma is egyértelműen igazolja, hogy az eredeti anyakódex egy csehországi antifonále volt.

A Márta-história előtt az F 679 fragmentum rektója egy másik zsolozsma zárószakaszát is fönntartotta. A nehezen kibetűzhető énektételek feltehetően a kalendáriumban Mártát (július 29.) közvetlenül megelőző Anna (július 26.) valamely históriájának második vesperásához tartoztak. A fölső sor egy 5. (F-) tónusú responzórium verzusának záró szövegsorát, valamint a csaknem teljes doxológiát őrizte meg. A szövegsor az Est haec virga Dei mater verzusra utal (Est haec virga Dei mater flos ortus ab illa, a vastagon szedett szakasz olvasható a töredéken), amely a magyarországi forrásokban az Inclita stirps Iesse virgam responzóriumhoz tartozott (Responsories, 2126). A 2. tónusú dallam azonban távolról sem hasonlít a töredék F-tónusú dallamára. A himnuszt és verzikulust rögzítő rubrika után a vesperás Caeleste beneficium Magnificat-antifónája következik. Az antifóna jól ismert mindhárom magyarországi rítusterületen (vö. CAO-ECE V Strigonium/Sanctorale, Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2002, 115-116, 138; CAO-ECE VI Kalocsa-Zagreb/Sanctorale, Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2008, 88-89; CAO-ECE VII Transylvania-Várad, Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 2010, 94-95), hangjegyes forrásaink is adatolják (MMMAe V Antiphonen, 1053). Az ezekben lejegyzett első tónusú dallam azonban ismét különbözik a fragmentum nagy valószínűséggel 3. tónusú dallamától. A töredék verzója a Márta-história kezdőtétele előtt feltehetően az Anna-zsolozsma zárótételének (Magnificat-antifónájának?) befejezését, a szövegsor (vlsz. egyetlen szó) elmosódott torzóját tartalmazza. Ezt a tételt egyeőre nem sikerült azonosítanunk.  Az eddigi tanulságok alapján feltételezzük, hogy a csehországi töredéken egy ismert Anna-história ismeretlen zenei redakciója maradt fönn, mely szélesebb – elsősorban cseh – forráskörre alapozott további kutatásra érdemes.

Czagány Zsuzsa

Tartalom

RISM Folio Tempus Dies Hora Műfaj Incipit Tónus Cantus ID Mel. Num.
H-Bs Fr. l. m. 92 recto Martha N3 R3 Omnes gentes manibus plaudite* 5
H-Bs Fr. l. m. 92 recto Martha N3 V3 Plebem tuam protege Domine* + GP 5
H-Bs Fr. l. m. 92 recto Martha L a1 Adest dies laetitiae* 1
H-Bs Fr. l. m. 92 verso Martha L a2 Daemones exterminat* 2
H-Bs Fr. l. m. 92 verso Martha L a3 Certa fit de transitu 3
H-Bs Fr. l. m. 92 verso Martha L a4 Martham Christus visitat* 4
H-Bs Fr. l. m. 92 verso Martha L a5 Iesus coram populo* 5