Ugyanehhez a hordozókönyvhöz tartozó töredékek: F 810 (Fr. l. m. 269), F 818 (Fr. l. m. 277).
A töredéken látható németgót notáció a hangjelzés minden jellemző tulajdonságával rendelkezik: vörös f-vonal, ponttal/kulccsal megjelölve a sor elején, virga alapneumaként is, kerek német clivis, sarkantyús pes, rusztikus, kissé nehézkes írásduktus. A német lovagrend révén lengyel területen is használatban volt e notáció. A lechnitzi posssessort figyelembe véve nem tartjuk kizártnak a forrás lengyel provenienciáját, a hangjelzés alapján azonban azt a 15. századnál korábbra, a 14-15. század fordulójára datáljuk.
A fragmentum az Inventio Stephani ünnepére feltehetőleg Stephan von Lüttich által komponált-szerkesztett Luciano venerabili história matutínumának antifónáit és responzóriumait tartotta fenn. A história hagyományozása a közép-európai térségben nem volt egységes: Salzburgban és Brixenben az egész középkor folyamán ismeretlen maradt, Passau, Freising és Regensburg viszont a teljes ciklust átvette. A prágai zsolozsmahagyományba csupán részlegesen épült be: a vesperás Magnificat-antifónája, valamint a laudes tételei a 14. századtól követhetők nyomon a forrásokban (Ostendit sanctus Gamaliel, illetve a Regressus Lucianus-ciklus), a matutínum tételsorozata (vagyis maga a Luciano venerabili história) azonban nem vált a tradíció részévé (vö. Czagány Zsuzsa, Corpus Antiphonalium Officii Ecclesiarum Centralis Europae III/B Praha, Sanctorale, MTA Zenetudományi Intézet, Budapest 2002, 48-49, 123-124, 139). A középkori Magyarországon egyedül a kalocsai-zágrábi rítusterületen jelenik meg következetesen, a központi esztergomi kódexek közül csupán néhány 15. századi breviárium tartalmazza. Viszonylag egyöntetűen bukkan fel az északi peremvidék forrásaiban, kottás változatát megtaláljuk a Szepesi Antifonáléban is (vö. Kovács Andrea, Corpus Antiphonalium Officii Ecclesiarum Centralis Europae V/B Esztergom/Strigonium, Sanctorale, MTA Zenetudományi Intézet, Budapest 2006, 186, 233-234, 291-292; a Szepesi Antifonále tételkészlete online: http://cantus.sk/source/6777).
A história jelenléte a lengyel térségben is inkább véletlenszerűnek mint következetesnek mondható, így a fragmentum possessora, valamint a notáció által sugallt krakkói proveniencia megerősítését csak további, szélesebb körre kiterjesztett forrásvizsgálatoktól remélhetjük.
Czagány Zsuzsa
Gilányi Gabriella