Szent Laurianus Sevilla érseke volt, Hispánia mártírja (július 4.). Zsolozsmájának szövegét egy 1760-ban megjelent nyomtatványban lehet megtalálni (Diego Tello Lasso de la Vega, 1686-1763: San Laureano obispo metropolitano de Sevilla y martyr; Parte Segunda, Contiene La Defensa De La Dignidad Metropolitica Sevillana De El Santo. Sevilla, 1760). A matutínum énekeit ennek alapján azonosíthatjuk, hiszen a CANTUS adatbázisban nem szerepel.
Az eredeti kódex olyan szerzetesrendé lehetett, ahol a hispániai szent kultuszát ápolták. Mezey L. szerint ilyenek lehettek az antoniták (Remete Szent Antal Ispotályos Rend; Ordo Hospitalarius Sancti Antonii), akik Magyarországon a Sáros megyei Darócon tartottak fönn ispotályt és konventet 1538-ig. (Irod.: Krutsay Miklós dr.: „Betegápoló szerzetesrendek”, in Osteológiai Közlemények 2018/1-2, 52-54.) Ágostonos kanonokrendi regulájuk volt.
Újabb kérdést vet fel, hogyan került a kódex egy lapja a nagykanizsai minoriták könyvére.
Papp Ágnes
Gilányi Gabriella