A hordozókönyv a restaurálást és az eredetileg borítóként szolgáló pergamen töredék lefejtését követően nem kapott új kötést, de a csupaszon maradt előzéklapon halványan látszik a kottás töredék lenyomata. A könyvtest gerincét négy helyen keskeny pergamencsíkok erősítik, ezek azonban nem a lefejtett fragmentumok anyakódexéből származnak.
A három testvértöredék (F 702, F 1003, F 1006) a Sacerdos in aeternum úrnapi zsolozsma első vesperásának részeit őrizték meg. Bár a nyitó antifóna (Sacerdos in aeternum) nem maradt fenn, jelenlétére az F 702 rektóján olvasható 1. tónusú zsoltárdifferencia, valamint a soron következő antifónák alapján következtethetünk.
A vesperás mindhárom töredéken szereplő responzóriuma (Sacerdos summus et verus) nem a Sacerdos in aeternum ciklus része. Az európai hagyományban rendkívül ritka: a Cornilloni Szent Julianna (1192/1193 – 1258) alkotásának tekintett liège-i Animarum cibus úrnapi offíciumhoz tartozik. Ilyen funkcióban található a tongereni Onze-Lieve-Vrouw Kerk 12-14. századi liturgikus kompendiumában (Den Haag, Koninklijke Bibliotheek – Nationale Bibliotheek van Nederland, 70 E 4, f. 87r, lásd a CANTUS adatbázisban: http://cantus.uwaterloo.ca/source/123657). A responzóriumot eddig egyetlen cseh forrásban tudtuk azonosítani: az olmützi Tudományos Könyvtár (Vědecká knihovna v Olomouci) M IV 6 jelzetű, feltehetően az olmützi klarissza konvent használatára készült antifonáléjában (a manuscriptorium adatbázisban itt elérhető: https://new.manuscriptorium.com/hub/catalog/default/detail?lang=en ).
Czagány Zsuzsa