A fragmentum a MNL OL Magyar Kincstári Levéltárak (E szekció) Magyar Kamara archívuma fondcsoportjának E 156 jelölésű Urbaria et Conscriptiones fondjában lappangott, e fond 4. fasciculusa 11. számú irategységének szolgált borítójául. A kódextöredéket 2020 májusában a Lendület Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport tagjai, Czagány Zsuzsa és Gilányi Gabriella a helyszínen tanulmányozták. 2020 novemberében a kódextöredéket a kutatócsoport megbízásából a MNL OL laboratóriumában Nemes L. Ágnes vezetésével restaurálták. Ezt követően a fragmentum mindkét oldala minden részletében kutathatóvá vált.
A töredék hordozóirata terjedelmes, 20 oldalnyi urbárium, melyben a Hont megyei Csábrág vára és a hozzá tartozó falvak urbáriális szolgáltatásait, adózási kötelezettségeit jegyezték föl 1549-ben. Amint az a regisztrum leírásából kiderül, az összeírásra tempore et capitaneatu Johannis Schabrag, azaz János (feltehetően Krusics János) csábrági várkapitánysága elején került sor.
A töredék egy 14. századi graduále majdnem teljes bifóliója. Az ádventi kántorböjti napok (a harmadik hét szerdája, péntekje és szombatja) énekkészletét őrizte meg kis híján teljes terjedelmében és belső hiányok nélkül, azaz a bifólió négy oldala (f.1recto-verso, f. 2recto-verso) az anyakódexben is egymás után következett. A fennmaradt énektételek közt szerepel a középkori forrásokban gyakran himnusznak nevezett Canticum trium puerorum (a három ifjú hálaéneke, vagy Dániel-kantikum), amely a kántorböjti szombat miséjének különleges, a Dániel próféta könyvéből vett olvasmány után elhangzó archaikus recitatív, litániaszerű éneke.
A középkori magyarországi misekódexekben viszonylag ritka a himnusz teljes kikottázott alakja. Teljes hangjegyes változatot találunk a Futaki-graduáléban (Istanbul, Topkapı Sarayı Müzesi 68, f. 37r–38r), a Brassói graduáléban (Sibiu / Nagyszeben, Brukenthal Múzeum 759, f. 8r–9r.), a Kassai graduáléban (Budapest, Országos Széchényi Könyvtár 172a, f. 14r–16r) és az Ulászló-graduáléban (Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár Ms. I. 3a, f. 12v–13v, online: http://bibliotheca.hu/scan/ms_i_3_a/index.html). A himnusznak a töredéken fennmaradt összeállítása a vizsgált források közül egyedül a Futaki-graduále verseinek sorrendjével egyezik meg. Ez a 13 szakaszból álló készlet egyben nemcsak a magyarországi, de a közép- és nyugat-európai térség forrásaiban is a legbővebbnek számít (vö. http://cantusindex.org/id/g00523).
A töredéken az esztergomi notáció késői-módosult variánsa olvasható. A neumák tagolt-széteső formája és véletlenszerű alakválasztása, a sorvégi custos hiánya arra utal, hogy az anyakódex a 14. század végén készült. A kottaírás modorából és rokon forrásköréből pedig arra következtethetünk, hogy a graduále valamely felvidéki, talán szepességi egyház liturgikus kódexei közé tartozott.
Czagány Zsuzsa – Gilányi Gabriella