A hordozó leírását lásd az alábbi katalógusban:
Móró Mária Anna, A Pécsi Egyetemi Könyvtárban őrzött Klimo Könyvtár katalógusa (Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001), J117, 313. old. Online: https://digitalia.lib.pte.hu/hu/a_pecsi_egyetemi_konyvtarban_orzott_klimo_konyvtar_katalogusa-5411#page/314/mode/2up/search/J117
A kötés belső megerősítéséhez az anyakódex, egy kora 15. századi breviarium notatum egy fólióját használták föl. A fóliót középen, a két kolumna között vágták ketté, a rektó bal és a verzó jobb kolumnáját tartalmazó fél fóliót a könyv elejéhez, a másik felét a rektó jobb és a verzó bal kolumnájával pedig a könyv végéhez kötötték. Így lehetséges, hogy a töredékeken fönnmaradt szöveges és énekes tételek közül az egyik responzórium-verzus a hátsó fragmentumon kezdődik el és az elülsőn folytatódik, az egyik olvasmány pedig fordítva, az elülső töredéken kezdődik, és a hátsón folytatódik. Az énektételek az ötvenedvasárnapi matutínumban és feltehetően az azt követő fériák nokturnusaiban elhangzó, Ábrahám történetének bibliai szövegéből merítő responzóriumok és a hozzájuk tartozó verzusok. Sorrendjük alapján rekonstruálhatjuk a félbevágott kódexlap elhelyezkedését az anyakódexben, s a rektó és verzó oldalt is biztonsággal meghatározhatjuk.
A következő táblázat szemlélteti a töredékek mai elhelyezkedését a hordozókönyvben és eredeti helyüket az anyakódexben, valamint vázlatos tartalmukat (a tételek száma pusztán a töredéken belüli sorrendjüket jelöli):
| Anyakódex | Hordozó | Liturgikus tartalom | |
| Fr.1 | recto/bal columna | elülső töredék | 1. lekció, R1-V1, 2. lekció |
| Fr.2 | recto/jobb columna | hátsó töredék | 2. lekció (folyt.), R2-V2 |
| Fr.2 | verso/bal columna | hátsó töredék | V2 (folyt.), R3-V3, R4-V4 |
| Fr.1 | verso/jobb columna | elülső töredék | V4 (folyt.), R5-V5 |
Fr.1 = az eredeti kódexlap belső fele (f.1recto col.1- verso col.2)
Fr.2 = az eredeti kódexlap külső fele (f.1recto col.2 – verso col.1)
Mind a responzóriumok sorrendje, mind a verzusválasztások, valamint a dallamvariánsok arra utalnak, hogy az eredeti breviárium a passaui egyházmegye térségéből származott.
Mivel a két darabból csaknem a teljes kódexlap mindkét oldala rekonstruálható, jól látszik, hogy az első két fennmaradt responzórium (Angelus Domini, Caecus sedebat secus) olvasmányhoz kapcsolódott – innen tudjuk, hogy az anyakódex kottás breviárium volt. A lekciók azonban ezt követően elmaradnak, s már csak a responzóriumok sorjáznak egymás után. Ebből arra következtethetünk, hogy a töredéken fennmaradt első két responzórium a vasárnapi matutínum két utolsó tétele, azaz a harmadik nokturnus második és harmadik (a teljes ciklus nyolcadik és kilencedik) responzóriuma volt, amely után a „számfölötti”, azaz a hétköznapokra szánt responzóriumok következtek, immár lekciók nélkül. Ezt a fajta szerkesztésmódot számos 14-15. századi breviáriumban megtaláljuk, többek között az anyakódex származási helyeként valószínűsíthető passaui forrásokban is, vö. Robert Klugseder, Gionata Brusa (ed.), Der Liber Ordinarius Pataviensis. Eine textkritische Edition des mittelalterlichen Regelbuchs der Diözese Passau. Codices manuscripti et impressi, Zeitschrift für Buchgeschichte, Supplementum 13 (Verlag Brüder Hollinek, Purkersdorf, 2019), 47, 302, online: https://gams.uni-graz.at/context:cantus/sdef:Context/get?mode=&locale=de,
valamint https://www.cantusplanus.at/de-at/index.html.
Kizárólag ez utóbbiakban találjuk meg azonban a vizsgált responzóriumokat, verzusokat és olvasmányokat a töredékünkkel egyező sorrendben és elosztásban. Az ötvenedvasárnapi matutínum lekciói és responzóriumai ugyan a középkori Európa legtöbb egyházában Noé és Ábrahám históriájából merítették szövegeiket, az énektételek válogatása az adott készleten belül korántsem volt egységes (ehhez lásd Földváry Miklós István, „A magyarországi zsolozsma-lekcionárium temporáléjának jellegzetességei II.” Magyar Egyházzene XVI (2008/2009) 405-440, itt 416: https://mez.egyhazzene.hu/pdf/16/16_04_405440.pdf)
Czagány Zsuzsa