A középkori váradi székesegyház díszkódexének hasonmás kiadása kritikai jegyzetekkel és tanulmányokkal három kötetben, magyar és angol nyelven:
A váradi székesegyház hatalmas méretű, gazdagon illuminált és végigkottázott zsolozsmakódexe, a Váradi („Zalka”) Antifonále a 15. század utolsó harmadában készült Filipecz János váradi püspök, Corvin Mátyás diplomatája megrendelésére. A kéziratot külföldi műhelyben másolták: díszítése, pompás miniatúrái és kottaírása korabeli cseh mesterek munkája. Tartalmával, az officium divinum énekkészletének meghatározott rendszerbe foglalásával, mintegy 1600 lejegyzett dallamával azonban a késő középkori váradi liturgikus és zenei hagyomány egyedülálló emléke.
Kihasított és földarabolt pergamenlapjait a 16. század végétől mintegy 100 éven át használták kéziratok és nyomtatványok bekötésére, könyvek kötéstábláinak megerősítésére. A kiadvány a győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár gyűjteményében őrzött megcsonkított törzskódex közreadása mellett rekonstruálja a ma 3 ország 12 városának 19 gyűjteményében föllelhető 62 töredékes kódexlapot, beillesztve őket az antifonále eredeti rendjébe. A 3. kötet magyar és angol nyelvű tanulmányai a kódex keletkezésének körülményeit és hátterét, a töredékekből kirajzolódó középkori és kora újkori itineráriumát, kutatástörténetét, végül tartalmának liturgiai és zenei elemzését kínálják – összefoglalva a mintegy 10 éves kutatómunka eredményeit.
A két monográfia a Zenetudományi Intézet Régi Zenetörténeti Osztályán az MTA Lendület – Digitális Zenei Fragmentológia kutatócsoport tagjainak közreműködésével indított Resonemus pariter – Műhelytanulmányok a középkori zenetörténethez c. kiadványsorozat első két kötete. A kétnyelvű (magyar-angol) sorozat célja a középkori Magyarország egy-egy liturgikus-zenei forrásának, forráscsoportjának monografikus földolgozása, közreadása, közép-európai és tágabb európai kontextualizációja.
Az 1. kötetben a németújvári (güssingi) ferences kolostor könyvtárában őrzött, egykor egyazon 14. századi erdélyi antifonáléhoz tartozó töredékek kerülnek első ízben a nyilvánosság elé hasonmás kiadásban, a zenei tételek átírásával, magyar és angol nyelvű, a liturgikus-zenei tartalmat és a kottaírást elemző fejezetekkel kísérve. A 2. kötet a zágrábi székesegyház 15. századi himnuszgyűjteményét adja közre magyar, angol és horvát nyelvű tanulmánnyal, melyben a kodikológiai, könyvtörténeti kérdések tárgyalása mellett helyet kap a halotti offícium és a teljes himnárium aprólékos, tematikusan rendezett tartalmi elemzése.
csorbane.bognar.erzsebet@btk.mta.hu
